Negyven után
Hogyha eléred a negyvenet, ember,
gyűlnek a ráncok a homlokodon.
Túl a kudarcokon, annyi szerelmen,
túl haveron, túl vérrokonon
jól tudod azt, hogy mennyi az annyi,
a szembejövőről, mennyit is ér,
s nem tudsz már könnyekre fakadni,
mert egy nagyfőnök kikísér.
Hogyha kirúgnak, már nem akadsz ki,
lelsz más társat, más kenyeret,
orrod alatt szaporodna a „baszki”
de mert gyereked van, visszanyeled.
Megtanulod használni az Excelt,
rajta beosztani pénzt és időt,
nem vacakolsz, csak olykor a szexszel,
aztán, mint a fa törzse, kidőlsz.
Negyven után még bírod a tempót,
már ha a térded nem reumás,
nagy sikerekre legyintesz: „E' megvót!”
Csökken a becsvágy, nő a tudás.
Mind gyakrabban lát a fogorvos,
kardiológus, majd a szemész,
végül rájössz, még sok a dolgod,
s mind leszarod: jó így az egész.
Negyven után minden nap ajándék,
hát örömödben fogj madarat!
Van mese is, csoda is, mire várj még,
tán száz évre való is akad!
Szingli
Még néznek utánad a téren a srácok,
még hamvas a bőr, feszes, izmos a far,
de lásd, nyakadon gyülekeznek a ráncok,
(legjobban egy új anyajegy, mi zavar.)
Még melled alatt nem akad meg a cerka,
és lábdagadást a cipőd nem okoz,
de íme alattomosan derekadra
felkúszik a háj, s belepotrohosodsz.
Mész nap nap után szarakodni a céghez,
helytállsz magadért, noha durva a harc,
s megrándul a szád, ha a tántika kérdez:
szép, hogy hivatás, de babát nem akarsz?
Ha elhagyod egyszer a harmadik ikszet,
nem kellesz a munkaerőpiacon.
Ezt dobta a gép. Igazítod a sminked.
Kérőddzön a sok fasz a szingliadón!
A vén fegyverkovácsné kuplét énekel
Hamvadok, mint a kukában a csikk,
nem maradt bennem báj, se kecs, se sikk,
A vén tramplin, ki mára lettem én,
mennyit röhögtem annak idején.
Bár nem hiszem, hogy ennek helye van,
de elmondom, hogy fáj a derekam,
s a barátnőkkel a terefere
már évek óta csak leletcsere.
A migrén, s ha az ember nem vigyáz,
jöhet a reflux, vagy az isiász,
a parodontózis, az aranyér,
nem kell a szomszédba menni bajér
A vénségnek, jaj, hány új neve lett,
belőlem mind vág egy szeletet,
míg csak a szikkadt sercli marad,
és tudom, kié lesz az a falat.
Létezik-e, és hol van az a szer,
ha illegális, az sem érdekel,
mitől egy percre minden felragyog,
hogy elhiggyem, azért még itt vagyok?
A vén fegyverkovácsné előadást tart az örök ifjúságról
Csak nap húsz perc kardioedzés,
tönkre ne menjen a szíved,
harminc kéne, hogy égjen a zsír, nosza
tolj még rá vagy tízet.
Nap nap után gyúrj, hogyha a izmod
lógni akarna, ne engedd,
három sorozat fekvőtámasz
kell megemelni a melled.
Az arcjógáról el ne feledkezz,
hogyha tükörbe tekintesz,
nem szomorú kutyafej néz rád,
nem olyan bulldogpofa, mint ez.
Csak negyedóra, de rendszeresen,
ugye nem akarsz vénbanya-ráncot?
Toka ellen hadakozni de fontos,
a múltkori blúzban látszott.
Ki ne hagyd este az intimtornát,
tizenöt perc, sose hosszabb,
hüvelyed másképp löttyedt lesz, és a
szex úgy sokkal rosszabb.
Aranyérműtét elkerülésre
nem hosszú negyedóra,
kellemesebb, mint operáltatni,
hallgass a jó szóra.
Csak negyedóra ebből is, abból is,
max húsz perc, igen, ez klassz,
összeadódva egész napod elmegy,
és szépen, csinosan meghalsz.
A vén fegyverkovácsné Ipone 4-ese
Most már naponta ötször újraindul,
ha feltöltöm, azonnal lemerül.
De szánalmas próbálkozásain túl
az érdekel, mit gondol legbelül,
mikor random hív ismerősöket,
vagy nem megy át egy fontos esemes.
Csak azt tudja, hogy lassú és öreg,
vagy tisztában van vele, hogy demens?
Kamerája, mint hólyagos szemek,
rögzít beszűkült és beszürkült képet.
Magához tér. Kijelzője remeg,
és küzd, működik, mint a többi épek.
Egy ok miatt tartom meg, nem vitás.
A vének közt van szolidaritás.
Megöregedni
Anyából nem lett ősz hajú néni,
anya nem akart sokáig élni,
nem akart másra utalva lenni,
anya nem akart megöregedni.
Nem kellett soha péppel etetnem,
nem tudom, milyen, ha tehetetlen,
nem tudom, milyen, ha feledékeny,
cserében így kell, nélküle élnem.
Nem tudom, Isten megvert vagy áldott:
anyaként látom már a világot.
Nem tudom meddig szabad majd élnem
segítség lenni, nem tehertétel.
Első látásra szerelem
Első látásra szerelem,
nem hittelek, de, ó, vagy!
Hiába mondta Júlia,
s nem hittem Rómeónak.
Csak egy név, csak egy kézfogás,
egy villanás, s a képed
mintha lézerrel műtenék,
a retinámba égett.
Csak szorítottad a kezem,
nem bírtad elengedni,
az illem kérte volna már,
de nem érdekelt semmi.
Bár tudtad, hogy férjnél vagyok,
én is tudtam, hogy nős vagy,
nem ismer törvényt, sem szabályt
az erkölcstelen ős-agy.
Így lettél, s így lettem neked
fontosabb bárki másnál,
láttad, hogy én is akarom,
éreztem, mire vágynál,
hogy velem, rajtam, majd belém,
mert bennem van a végcél,
próbáljuk elfeledni, hogy
te nős vagy, én meg férjnél.
Jövő idő
Én mindig azt reméltem,
Hogy meghalok időben,
Míg marad pár barátom,
Míg lesz levél a fákon,
Lesz egy korty tiszta víz is,
Feloldható a krízis,
Nem lesz mindenből dogma,
Míg nem fulladunk szmogba,
Míg nem lesz diktatúra,
S nem sodor háborúba,
Míg lesz, ki elkaparna,
A többi le van szarva.
Most már nem jöhet bármi,
Már nem tudok kiszállni,
Már van, ki folytat engem,
S jaj nekem, megszerettem!
Vajon mikorra felnő,
Lesz egy tenyérnyi erdő?
Itt marad mindenáron?
Megy, hogy hazát találjon?
Hol éri öröm, bánat
Majd a dédunokámat?
Mi jön? Háború? Béke?
Lesz még a napnak fénye?
Ember marad az ember?
A Föld megrothad egyszer?
Nem hagyhatom, hiába
Érett a pusztulásra.
Most már nem mindegy semmi.
Túl veszélyes szeretni.
Három anakreóni dal mozifogyasztóknak
1.
Hogy a csúnya lányból egyszer
majd szexi bombanő lesz,
epekednek érte sorra
a legmenőbb pacákok,
ha a ronda ókulárét
konktaklencsére váltja,
rögtön lesz egy szerelme
és százezer barátja –
na ez ordas nagy hazugság.
Sose higgy a filmiparnak!
Akik csúfnak láttak egyszer,
bárhogy nézz ki, leszarnak.
Noha túlsúlyod leadtad,
feszes, izmos lett a tested,
akár a többi jó csaj,
magad épp oly bátran fested,
olyan ruhákat hordasz,
nem esetlen zsákot többé –
hajdanvolt csúnyaságod
megbélyegez örökké.
2.
Hogy örökké tart, ne hidd el,
még azt se, hogy halálig,
pár év után szerelmed
puha megszokássá válik.
Belebújsz a kényelembe,
az a jó, sehol se sért fel.
De mi lesz az egyszer másért
felizzó szenvedéllyel?
Hagyod, hisz úgyis ez lesz
belőle pár év múlva?
Vagy engeded, hogy langyos
kis vackodat feldúlja?
Mindenképp rossz a vége,
kerüld el ezt is, azt is,
ne szeress inkább, amíg élsz,
magadon kívül senkit.
3.
Magadon kívül a vágytól,
s jön az orgazmus. Ilyen nincs.
Közös élvezés meg főleg,
mi csak úgy elönt, magától.
Hollywood hazudja ezt is,
mint az örök szerelmet,
vagy a szét nem ázó sminket,
s nagy mellet nagy segg nélkül.
Mi meg kergetjük egyre,
a büdös nagy semmit űzzük,
s halálig meg se látjuk,
ami létezik, de tényleg:
a napsütést tavasszal,
egy hűséges barátot,
s hogy átölelt az Isten,
mikor egyszer sírni látott.